2015. október 7., szerda

elejétől fogva velem van az idő
ha elmúlok ö lepésről lépésre akkor is nő
relatív de nekünk állandó
megfoghatatlan átbaszó
hát ha szó szerint értem a lényeget
idegtépő lényemet
a belső energiám adja a fényemet
nem képzelek semmi helyére rémeket
egyszerű bugyuta rímeket adhatók
nem várom meg amit érte kaphatók
magas még előttem ez a hegy amire kaptatok