ál-áj-ár

ami demotivál kicsinál
gondolatom magamba fordulo spirál
így ha nem szomjas vagy akkor is igyál
gondolat gondolatot néha inspirál
legrosszabb félelmem egy akkora baleset hogy az inam lesz spirál
speciális ember kinek neve Mihály
rajta nem csak csont és bőr hanem 900% háj
na meg báj


na jó csak akkor írok ha nem fáj
azért úgyse kár
bár...



zár
ami lezár
az ár
bezár
tul magas felár
a fele is sok na megállj


ájjj ájj

Hármas

Kinek van arra türelme hogy odafigyeljen minden egyes ütemre
büntetve érzem máris magam
hogy szavakat fabrikál minden második hangra az agyam
zavarosban halászok milliónyi szó közt turkálok
rózsaszín milliöben fürdök és tisztulok
értelmet ritkán találok
de azért most megerőltetem szó szerkezeti baki bibliám
bábeli zürzavarbol nincs itt hiány
ahogy hangsúlyozok kicsit talány
megterítek Gábor rím szó pár asztalán
talán
talál golyóként céltábla hiányában a fülekbe
erre téritek mindenkit nem büntetre
kérem kérem a  zenét egy pillanatra szüntesd be

kerek erdő legkisebb aszalt szilvája
kikapcsolódik mindenki agyalapi szín panorámája
nyáron bazi meleg van az anorákjába
szado mazo házába
39 fokos lázába
csurog az izzadság a 45 lábára
felkerül a thug life tetkó a hátára
hatóságilag elő van írva lakat a szájára

kinek van arra türelme hogy odafigyeljen minden egyes ütemre
oda figyelhetnék minden büntetre
de akkor nem maradna szépre, jóra időm
budai idiómáimat feleslegesen gyötröm
hogy van nálatok az a dolog ami nálam öröm
örök életű hám réteg a bőröm
lehúzok róla még egyet
megcsinálom a tumixomat adj hozzá még meggyet
szólj ha ezzel eléd léphetek
te megkóstolod én meg majd nevetek
a titkos tudásommal föld körüli kajak túrára is mehetek
másodpercek alatt múlnak el hetek
veletek

kerek erdő legkisebb aszalt szilvája
kikapcsolódik mindenki agyalapi szín panorámája
nyáron bazi meleg van az anorákjába
szado mazo házába
39 fokos lázába
csurog az izzadság a 45 lábára
felkerül a thug life tetkó a hátára
hatóságilag elő van írva lakat a szájára

aranyos eszencia doboz

tiszteletem ténye a lényeg
a feny utjaba én belépek
ezzel igazolom hogy élek
motoszkal bennem egy nem normális lélek
ritmikámat hallhatod rágják a férgek
de még épphogy csak a füledbe be férek
te mondod nekem hogy ne féljek?
amikor rád néz az ember csak tépked
hajabol darabokat
tiszteletudoan  köszönti az arabokat
boszokányra hasonlitja a varangyokat
hé haver ásd ki az aranyomat

szavak a fejemben

szavak a fejemben szólnak de ritkán tolnak ki velem
pedig az ott található káosz nem ritkán sötét verem
még elõttem is pedig én 31 éve tanulmányozom magam
de még nap nap után is rácsodálkozom

szavak a fejemben mint egy égi daloló kórus
legtöbbször csak orditanám nekik hogy most már KUSS
de mindig meggondolom magam amíg el nem szállnak HUSS
de még nap nap után is rácsodálkozom

szavak a fejemben érthetetlen értelem ipari mennyiségbe
aki szereti a semmit habzsoljon belõle mértéktelen
én már kicsit unom mint a bizonyos majom a banánt
de még nap nap után is rácsodálkozom

szavak a fejemben néha értelmesé össze rakom
nem mondom hogy egyszerû ez a sok millió szó kész vagyon
nem igazan tudom kezelni sõt nagyon
de még nap nap után is rácsodálkozom

szavak a fejemben egyszer majd el múlnak
akkor fogom hiányát érezni jelenek, jövõnek, múltnak
de addig Gábor igazából a szavak mögé bújhat
de még nap nap után is …

lépés lépés kérdés

lépés lépés után
ne néz rám ilyen bután
elmondom, hogy történt kurtán
egyet lépek a népnek
egyet azért mert élek
egyet azért mert kértek
egyet hogy legyen gyerek
egyet hogy egyen a gyerek
egyet azért hogy minden rendben legyen
egyet miattatok barátaim
egyet aki tûri a sok kínt
egyet annak aki jobb bent mint kint
egyet aki szeretetlejesebb fent mint lent
egyet neked tiszta szívbõl
egyet azért az energiaért amitõl egy vulkán kitör
egyet hogy sose felejtsen el senki
tudod hogy ne azt mondják mikor elmúlok.. ennyi
egyet minden szép leánynak
egyet ennek a kibebaszott világnak
jaj de mi lett itt utam vége
miattatok léptem a szakadékba, vége
többé senkinek sehova se lépek
figyel fentrõl titeket a Tran Gábor lélek
….ennyi….

haho öcsi

a háború eszköz a békéhez
pusztítás az élet értelméhez
élet nélkül nem lenne halál
de még a vak szerencse is néha betalál

figyelj ide ez nem egy talány hanem az igaz szó
a hírt eléd elhozó, te tahó
ha most flegmán félrenézel nem lesz neked nagyon jó
hanem szaros naplopó, igen az leszel
földről maradékot két kezeddel eszel
feszített tempóban hiper földönfutó
ruha nélkül közönség előtt vonagló fakó zakó
fáradt rabigás félvak ló
félválrol emberekre szaró
mindenki álltal utált csaló
amit tanulnod kellene az csak jó
de balfaszkodasaid miatt ugy maradsz
haho haho


a háború eszköz a békéhez
pusztítás az élet értelméhez
élet nélkül nem lenne halál
de még a vak szerencse is néha betalál

jövőre örökre nagyon

lételemem félelme,
hogy a téren elemeket kéregető két gyermek fél keze
térdem kalácsához érhetne
ha magasabb lennék

de én ilyen vagyok
a megoldásom az hogy a homo sapiens csak egy majom
és ez is elmúlik egy csodás őszi napon
nagyon

vajon vagy zsírba sütve
kezem fajdalom receptorai pörcre hasonlítva ugranak össze
egy röpke gyömöszre
örökre

értelem dőlj le
szavak szavak után napról a földre, körbe körbe
amíg utolérem magam
jövőre