köszönő viszonyban talpamtól a fejem búbjáig iszonyban félek a belső erő ordító hangjától
aki tőlem minden életerőmet el harácsol de ha nem parázol kapsz segítséget pár baráttól
aki télben fagyban nyári zajban őszi avarban kitart melletted mint nap korul a bolygó gyerekek
életed pillanatai mint apró szeletek alkotják a világot korul ölelő szeretett szerepet
ha nagy a gáz enged ki a szelepet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése